A Holnapután legújabb adásában egy sokak által félreértett tevékenységgel, a vadászattal foglalkozunk. A témába Murányi Zsolt, vadgazdálkodási szakmérnök, valamint a Trivenator Kft. vadásztanfolyam-vezetője avatott be minket, akitől nemcsak azt tudtuk meg, hogy mi a különbség vadász és vadász között, hanem azt is, hogy – a sztereotípiákkal ellentétben – a vadászat valójában nem más, mint alkalmazott természetvédelem. Azaz a lényege nem a természet öncélú kizsákmányolása, hanem a fenntartható állapotok biztosítása mind a vadállomány és az erdőgazdálkodás, mind pedig a mezőgazdaság, illetve a lakosság szempontjából.

Egy igazi nagyragadozó, a Magyarországon fokozottan védett hiúz áll a Holnapután legújabb adásának középpontjában. Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark munkatársa, valamint az intézmény kárpáti hiúzának gondozója mesélt nekünk arról, mit kell tudni erről a rejtőzködő életmódot folytató nagymacskáról, egyúttal pedig abba is beavatott minket, hogy miért van fontos szerepe a tréningeknek a vadasparkban tartott állatok gondozásában.

2021-ben jött létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). A szervezet feladatköre igen sokrétű, a szerencsejátéktól, a bányafelügyeletig, a kiberbiztonságtól a dohányügyig számos terület tartozik hozzá. Fenntarthatósági szempontból a legfontosabbak az ESG-hez és a geotermikus energiához kapcsolódó feladataik. Ezekről beszélgettünk Molnár Csaba Gáborral, az SZTFH ESG igazgatóságának vezetőjével.

Egyre többször hallani, hogy veszélyben a kakaó vagy épp a kávé – egyre kisebb termőterületekre szorulnak vissza a klímaváltozás, vagy épp az annak nyomán megjelenő kártevők miatt. De mi a helyzet itthon? Hazánkban is megvannak azok az ikonikus gyümölcsök és persze zöldségek, melyektől fájó lenne a búcsú. Vajon vannak-e olyan fajok, melyek korábban nem voltak itthon megtalálhatók, de a jövőben helyük lehet a mezőgazdaságban vagy épp a kiskertekben? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával.

Az utóbbi időben megszaporodtak az SUV-nak nevezett autók az utcákon. Ez már csak azért is különös, mert az autóiparban az elmúlt években meghatározó szemponttá vált a kibocsátás-csökkentés és a környezetvédelmi megfontolások, ezek a nagytestű (vagy legalábbis annak tűnő) autók viszont nem feltétlenül ilyen szellemben születtek. Hogy mi hozta el az SUV-k sikerét, milyen hátrányaik vannak, és jelentenek-e valódi környezetvédelmi problémát a klasszikus autókhoz képest, arról Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel beszélgettünk.

Ruháinknak nagyon fontos szerepük van életünkben. Nem csak egy plusz réteget jelentenek, melyek közöttünk és a külvilág között feszülnek: saját stílusunk is testet ölt bennük, az önkifejezés eszközei is. Nem utolsó sorban pedig azért is fontos kérdés a ruházkodás, mert a fenntarthatósági kérdésekkel is szorosan összefügg. Aktuális adásunkban Gózon Eszterrel beszélgetek, aki fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadóként a mindennapokban azon dolgozik, hogy az emberek minél jobban érezzék magukat a bőrükben, és közben a gardróbjuk is fenntarthatóbb legyen.

A komposztálás során szerves, főképp növényi hulladékból egy tápanyaggazdag humuszos közeget képződik. A folyamatnak több válfaja is ismeretes, és a helyi adottságokhoz mérten választhatunk, hogy melyik a nekünk leginkább megfelelő. Ha viszont nagyobb léptékben, közösségi komposztálásban gondolkozunk, akkor egy magyar startup, a Compocity megoldását is választhatjuk. Podcastunk legújabb adásában a cég alapítójával, Pancsa Emesével beszélgettünk.

Kevés szó esik róla, pedig a fosszilisek fenntartható alternatívája lehet, ráadásul előállításának minden eleme megfeleltethető a körforgásosság elveinek. A biogázról, mint megújuló erőforrásról Eszes Zsolttal, a biogáz előállításával is foglalkozó Water4All Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.